Nem volt ma jó napom, sok volt bennem a feszkó. Erről röviden beszámoltam egy barátomnak, aki az alábbi idézetet tolta az arcomba. Úgy éreztem, hogy megosztom itt, mert nagyon jól összeszedett bölcsesség és hasznos lehet bárkinek, aki találkozik vele. Ja igen, a netes infók szerint a Dalai Lámától származik, úgyhogy nekem hiteles. Mindezt jó ideje már vallom, de eszerint viselkedni a mindennapokban még nem mindig sikerül.
- Minden, amit a másikban kritizálok, ami ellen harcolok, az bennem van.
- Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál, és azt sértőnek találom, az nincs feldolgozva bennem.
- Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni, és ha ez engem nem sért, akkor az az ő feldolgozatlan problémájuk, tökéletlenségük, melyet rám vetítenek, mert nem tudnak szembenézni vele önmagukban.
- Minden, amit én a másikban szeretek, az bennem is megvan; magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az egylényegűségünk mutatkozik meg.
Kerestem egy megfelelő témájú illusztrációt is hozzá, noha a dal szövege nem teljesen erről szól, valahol mégis helyénvalónak érzem Jacko örökbecsűjét.