„A gyógyszer az egy dogma. Az orvosokat arra tanítják az egyetemen, hogy higgyenek a dogmákban, és soha ne merjék megkérdőjelezni azokat! Természetesen külön kell választani az orvost, mint embert a rendszertől. Az orvosok elkötelezettek és csak segíteni akarnak. De nincsenek tisztában vele, hogy a gyógyszeripar felhasználja őket.”
Ezzel a forradalmi és régen várt kijelentéssel él Ghis, azaz Ghislaine Lanctot, a kanadában élő ex-orvos, aki a szerzője a botrányos és nagy port felverő Egészségügyi Mafia című könyvnek. A könyvben és az interjúban bemutatja, hogy miképp vette át a hatalmat a materialista gondolkodás az orvostudományban elnyomva az alternatív gyógyászatot, s miképp tette ugyanez a szemlélet a gyógyszeripart a világ egyik legvirágzóbb üzletévé.
Az alábbiakban idézünk pár – reményeink szerint – kedvcsináló mondatot a Ghis-szel készült fantasztikus interjúból, melyet cikkünk alatt mindenki megnézhet. Nagyon ajánljuk a figyelmetekb, mert nagyszerű – szerintünk – igazságokat mond ki, egyszerű logika mentén haladva.
„Az egyetlen oka a betegségeinknek, ha a lelkünktől el vagyunk választva, és nem a lelkünk irányítja az életünket, hanem az egonk, ami a testünkhöz tartozik. A fizikai testünk, csak egy tükör számunkra, hogy meglássuk, mi zajlik bennünk. A jó, hír az, hogy habármikor beteg vagyok, az egy áldás, mert megmutatja nekem, hogy valami nincs rendben a szellemi, érzelmi vagy fizikai testemben.”
A materializmus elterjesztésével, az emberek elvesztették az élet értelmébe vetett hitüket. Ezzel belekényszerítették őket az egész életen át tartó menekülésbe a halál elől.
„Ha nem félnek az emberek, nincs hatalmad fölöttük. Ha nem félnénk, soha nem mennénk orvoshoz. A halálfélelem az egyetlen félelmünk. De miért van halálfélelmünk? Mert elefelejtettük, hogy kik vagyunk valójában, mert elfelejtettük, hogy mindannyian isteni lények vagyunk. Mert halandóknak tartjuk magunkat, pedig halhatatlanok vagyunk.
Az Univerzumban két állapot van, okozó és hatás. Amíg képtelenek vagyunk elfogadni, hogy életünk minden aspektusának mi vagyunk az okozói, addig nem lesz hatalmunk önmagunk és saját termetésünk felett.
„A hatalom, ami nekik van, az egy nem létező hatalom. Ebben az illúzióvilágban, ez egy hamis hatalom. Például, ha az emberek nem fizetnek több adót, akkor nincs kormány. Ha az emberek nem üzletelnek többet a bankokkal, akkor nincs többé bankrendszer. Ha az emberek nem mennek többet orvoshoz, akkor nincs többé „betegség-ügy”. Szóval kinél van az igazi hatalom? Az egyénnél. Ha rájövök, hogy a hatalom nálam van, akkor minden alkalommal, amikor szembenézek a félelmeimmel, erősebb leszek és ezzé a hatalommá válok. Ez az egész a rezgésszintről szól, az Univerzumban minden csak rezgés, és mindig a magasabb rezgés az, aki irányítja a dolgokat. Amikor elérem ezt a magas rezgésszintet, a lelkem veszi át az irányítást.”
„A környezet amiben élünk, az egy áldás számunkra, igaz kezd már elviselhetetlenné válni. Minden darabokra hullik, de ez teljesen normális. Áldás, mert ez fog minket rávezetni, hogy átadjuk a lelkünknek az irányítást, hogy szakítsunk a régi gondolkodásmódunkkal. És arra kényszerít majd bennünket, hogy teljesen átadjuk az irányítást lelkünknek. És ez nem lesz kevesebb, mint egy új faj születése. Az emberi faj haldoklik, mert még mindig az állati túlélő üzemmódban van, és ezt kell elengedjük. Te magas is láthatod, hogy a jelenlegi rendszer szétesése már elkezdődött, akár tetszik, akár nem. Minden eddigi rendszer darabokra hullik: szétesnek a családok, a politikai rendszer, a jogrendszer, a gazdasági rendszer.”
„Hadd omoljon minden össze, és haladjunk tovább egy új faj és a lélek irányítása felé. Úgy sem tehetünk mást, mint, hogy megyünk erre felé. Ez nem egy pénzügyi,gazdasági, filozófia vagy társadalmi válság, ez egy evolúciós válság. Abban a pillanatban, hogy ezt megértjük, és ahelyett, hogy elutasítanánk, vagy harcolnánk ellene, inkább haladunk vele, ez túlmutat elménk határain. Ezt az elménkkel nem tudjuk megérteni. Csak a lelkünkkel tudjuk ezt megérezni és felismerni.”
Az interjúért köszönet Balogh Gyula barátunknak.
